Search results
A tömeg lassan szétszéled, közben megjelenik a színen Desdemona akit a párbaj okozta hangoskodás ébresztett fel. A házaspár együtt emlékezik a múltra, szerelmük kezdetére. Az opera e részén hallható először a híres csókmotívum, melyet a darab végén Otello haldoklása közben énekel.
Otello (ang. Othello) – tragedia Williama Shakespeare’a napisana prawdopodobnie ok. 1602–1604 [1]. Maur Otello żeni się z córką weneckiego senatora Desdemoną. Za sprawą intryg – mimo że żona jest mu wierna – Otella ogarnia obsesyjna zazdrość.
Operą dyrygował Franco Faccio, śpiewali: Francesco Tamagno (Otello), Romilda Pantaleoni (Desdemona), Victor Maurel (Jago); warto zaznaczyć udział w orkiestrze młodego wówczas wiolonczelisty Artura Toscaniniego.
Az Otello kivételes, letisztult alkotás, ahol Verdi a már ismert, jellegzetes hangján szól, miközben új színeket hoz be eddigi életművébe. Shakespeare tragédiájának operaváltozatát az olasz sztárrendező, Stefano Poda állította az Operaház színpadára.
Jago jelenete rövid kettőssel: a nép távoztával és a vihar elültével Jago és Roderigo kettesben maradnak. Roderigo megosztja Jagóval, hogy vízbe akarja ölni magát szerelmi bánatában. Otello feleségébe, Desdemonába szerelmes, akit sosem kaphat meg.
Othello, a tisztaszívű és érzékeny természetű mór hadvezér, ki a Velencei Köztársaság szolgálatában áll, végzetesen szerelmes Desdemonába, a gazdag velencei szenátornak, Brabantiónak egyetlen lányába, akit később titkon feleségül is vesz. Barbantio kezdetben nem szívesen veszi tudomásul lánya választottját, mi ...
Az Otello (olaszul Otello, ossia il moro di Venezia) Gioachino Rossini háromfelvonásos operája. Szövegkönyvét Francesco Berio di Salsa írta Shakespeare azonos című drámája alapján. Ősbemutatójára 1816. december 4-én került sor a nápolyi Teatro di San Carlóban. Magyarországi ősbemutatójára 1842-ben került sor a Pesti ...
